HATÁRTALANUL! 2016

"Menni csak menni, látásra-szomjas epedő szemmel"

A Határtalanul! pályázat keretében iskolánk ismét Erdélybe látogathat 2016. május 09-13. között. A tanulmányi kirándulásra elnyert támogatás összege: 922.000 Ft. Résztvevők 25 fő 7. osztályos tanuló és 4 kísérő nevelő.

A tervezett útvonal: Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Gernyeszeg-Marossárpatak-Segesvár-Fehéregyháza--Farkaslaka-Marosvécs-Gyilkos-tó-Békás-szoros-Szováta-Torda-Torockó-Marosvásárhely-Gyulafehérvár-Vajdahunyad-Déva-Arad.

Előkészítő tevékenység:

Kirándulás a Magyarság Házában a Mi, magyarok kiállítás megtekintése és iskolai vetélkedő.  Fényképek itt. és az iskola Facebook oldalán (a feltöltés folyamatos)

Kirándulás Erdélyben 2016. május 09-13. Fényképek itt, Videó itt.

BESZÁMOLÓ

Erdélyben jártunk

(2016. május 9-13.)

„… menni csak menni / látásra –szomjas / epedő szemmel …”

Kányádi Sándor szavaival indult 25 hetedik osztályos tanuló 4 nevelő kíséretében 2016.május 9-én öt napra Erdélybe a Jászapáti Általános és Alapfokú Művészeti Iskolából a Határtalanul! tanulmányi kirándulás kertében. Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőtől 922000 Ft támogatást nyert az iskola, ez az összeg az autóbusz és szállás költségét fedezte.

A tanulmányi kirándulás célja volt, hogy a tanulók az iskolában eddig tanult vagy ezután tanulandó ismereteiket bővítsék. Olyan helyeket látogattak meg, amelyekkel történelmi, irodalmi, földrajzi, néprajzi tudásukat gyarapították.

A kirándulás az 1848/49-es szabadságharc, és a Hunyadiak köré csoportosult.

A tanulmányi kirándulást megelőzte a Magyarság Házában a Mi, magyarok kiállítás megtekintése. A Kosztolányi Dezső szerinti tíz legszebb magyar szóhoz kapcsolódó témák azokat a kulturális, tudományos, történelmi, sport stb értékeinket mutatták be, amelyekre büszke lehet a magyarság. Szerveztünk az utazáshoz kapcsolódó iskolai vetélkedőt, ezen kívül 3 alkalommal felkészítő foglakozáson is részt vettek a kiutazók. Itt kapták meg azokat a feladatokat is, amelyekre az utazás során szükség volt. A kirándulásra a gyerekek egy fehér vászonra elkészítették a Határtalanul!” logót, az út folyamán ezzel fényképezkedtek.

nevelők

Mindezek után izgalommal vártuk május 9-én a reggeli 5 órát, amikor útnak indultunk.

            A határátkelés izgalmai után Nagyvárad volt az első megálló. A püspöki székesegyház és környékének megtekintése után a Garasos hídon átkelve Szacsvay Imre szobrától indulva megtekintettük a „régi városrészt” és betekintést nyertünk az Ady Líceum életébe. Az iskola titkárnője kalauzolt végig az épületben. Nagyon tetszettek a különféle szaktermek, laborok, könyvtár.

Ezután Kolozsvárott a Fő téren és az Óvár területén nézelődtünk. Mivel közeledett pünkösd napja, a Ferences templomban megnéztük a csíksomlyói Mária-szobor másolatát is. Ezután a Farkas utcán át a Szabók bástyájáig ismerkedtünk a látnivalókkal.

            Este Gernyeszegen, a szállás elfoglalása, a vacsora után rendszereztük a nap eseményeit, meghallgattuk a kiselőadásokat.

            A második nap a testvérvárosi iskolásokkal indultunk el, ezért Marossárpatakon  találkoztunk. Átadtuk az elültetendő növényeket, bokrokat, majd három nevelővel felszálltak a sárpatakiak és útnak indultunk. Idősebb Farkas Ernő tanár bácsi kalauzolt bennünket az elkövetkező két napban. Út közben ismerkedtünk a kinti tanulókkal, közben hallgattuk Ernő bácsi sokrétű magyarázatait.

 Először Segesváron néztünk körül, majd Fehéregyházán a Petőfi Emlékházban tettünk látogatást. Koszorút helyeztünk el az emlékműnél, majd megérkezett a tárlatvezető bácsi, akitől új információkat tudtunk meg Petőfiről és a vesztes csatáról. Maketten még a csata helyszínét, Petőfi helyzetét is megnéztük.

 Farkaslakán Tamási Áronról hallgattunk kiselőadást, majd Ernő bácsi mesélt és olvasott verseket.

Korondon Józsa János bácsi fazekasmester tartott nekünk ismertetést a fazekasságról, kérdezhettünk, majd vásároltunk ajándékokat, csodáltuk a szebbnél szebb alkotásokat.

Szovátán a Medve-tó körül sétáltunk, a kevésbé fáradtak még túráztak is ifj. Farkas Ernő tanár bácsival.

Jó fáradtan érkeztünk meg Marossárpatakra, ahol már készült a finom gulyás vacsorára. Először a két iskola hetedikesei mutatták be a településüket, iskolájukat. Ezután a székely és a jász viselettel ismerkedtünk úgy, hogy egy-egy lány beöltözött viseletbe: megbeszéltük a hasonlóságokat és a különbségeket. A madéfalvi veszedelem történelmi tényeit hallgattuk, verseket olvastunk. Ezzel a látogatás kulturális része lezárult, következett a foci és az ültetés. Az estét a vacsora zárta. Jó érzésekkel tértünk meg Gernyeszegre, a szállásunkra.

            A harmadik napot Marosvécsen a Kemény-kastélyban kezdte a két csoport. Bemutatták a kastélyt, a kertben pedig megtekintettük a Helikon-asztalt, a Kemény család sírhelyét és Wass Albert jelképes síremlékét. Ernő bácsi verseket olvasott nekünk. Mivel előtte esett, kicsit csatakosan tértünk vissza a buszhoz. Azt is megtudtuk, hogy a pünkösdi látogatás kapcsán Magyarország köztársasági elnöke, Áder János is ellátogat a kastélyba.

Hosszú buszozás után érkeztünk meg a Békás-szorosba. Ifj. Farkas Ernő tanár bácsi vezetésével túráztunk, sétálgattunk, gyönyörködtünk a csodálatos tájban.

Innen a Gyilkos-tóhoz mentünk, itt találkoztunk a szarvasi csoporttal, ők is a Határtalanul! kiránduláson voltak. A tó legendáját Ernő bácsi hat és féléves unokája mesélte el, aki nagy sikert aratott a gyerekek között. Igaz, hogy mi is készültünk, de ő azért jött velünk, mert mindenképpen el akarta mondani Eszter történetét. Itt volt lehetőségünk igazi székely kürtőskalácsot vásárolni. Miután teleraktuk a pocakunkat, indultunk vissza Marossárpatakra. Elbúcsúztunk a vendégeinktől, sajnáltuk, hogy ilyen gyorsan vége lett az együtt töltött időnek. Meghívtuk őket Jászapátira, de a látogatásra már csak a következő tanévben kerülhet sor.

Vacsora után összefoglaltuk a két nap eseményeit, leírtuk a füzetünkbe, meghallgattuk az elmaradt beszámolókat, kiselőadásokat, utána pedig összepakoltunk, mert másnap indultunk Torockóra.

            A negyedik napot Marosvásárhelyen kezdtük. A városnézés során láttuk a várat, a Bolyai Líceumot, a két Bolyai szobrát, a Teleki-házat előtte Bernády György szobrával, az ortodox katedrálist, a Városházát, a Kultúrpalotát. Itt, a színháztermben, hallgattuk a zenekari próbát, megcsodáltuk az előcsarnokot, a lépcsőházat, a Tükörtermet.

Tordán a városközpontban sétáltunk, a katolikus templomban a vallásszabadságról ejtettünk szót, majd megtekintettük a református templomot, a Fejedelmek házát, ismételtük Petőfi életét. Ezután idegenvezetői közreműködéssel a sóbányát jártuk be. Élveztük a 13 emeletnyi lépcsőzést, liftezést, megcsodáltuk a csónakázó tavat. Innen a Tordai-hasadékhoz vezetett utunk. Út közben felelevenítettük a hasadékhoz kapcsolódó mondákat. Nagy meglepetésünkre sziklamászókkal is találkoztunk, megnéztük a mászási technikákat, megtapsoltuk őket. A szép időben jólesett a túra.

Az estét Torockón töltöttük. Miután elfoglaltuk a szállásunkat, vacsoráztunk, sétáltunk a településen, ismerkedtünk az építészettel, történelemmel. Még nem fáradtunk el eléggé, ezért a Székely-kő lábáig és vissza túráztunk. Nagyon sokan voltak a településen, mert mentek Csíksomlyóra, a búcsúba.

Utolsó napunkat Nagyenyeden kezdtük. A vár területén a Jókai által írt Nagyenyedi két fűzfából készült forgatókönyv alapján ismertük meg a történetet.

A vár falán lévő emléktábla kapcsán beszéltünk az 1849. január 8-i eseményről. Ezután a református kollégium épületét néztük meg, az udvaron a fejedelmi szobrokat és a falakon elhelyezett emléktáblákat jártuk körbe. Most folyik az épület és az udvar felújítása, ezért nem nagyon akartunk lábatlankodni.

Gyulafehérváron a vár területén tettünk sétát, beszéltünk az erdélyi fejedelemségről, a számunkra szomorú trianoni békeszerződésről, annak román megerősítéséről. A Szent Mihály püspöki székesegyházban szalagokat helyeztünk el a híres történelmi személyiségek szarkofágjainál.

Vajadhunyadváron megnéztük a várkastélyt, a Hunyadi-címer mondáját mondtuk el.

Déván a várat a felvonóval közelítettük meg, nagy élmény volt a kabinnal feljutni a vár területére. A Kőmíves Kelemenné történetét már 6. osztályban tanultuk, de más volt itt a helyszínen felolvasni. Miután beborult az ég, igyekeztünk vissza a buszra. Hosszú buszozás után szitáló esőben érkeztünk meg Aradra a vesztőhelyre. Megkoszorúztuk a kivégzett tábornokok emlékművét, a verseket már a buszban olvastuk fel.

A határon alaposan szemügyre vette a határőr a buszunkat, de semmit és senkit nem rejtegettünk, ezért indulhattunk tovább. Fáradtan, elcsigázottan, de sok-sok élménnyel tértünk haza.

Vár ránk még a naplók rendezése, az értékelés. PPT-s beszámolót tartunk a többi osztálynak a budapesti és az erdélyi útról.

Köszönjük ezt a nagyszerű lehetőséget, hogy megismerhettük a határon túli területek egy részét, barátságot köthettünk erdélyi tanulókkal. Másoknak is csak ajánlani tudjuk, hogy használják ki ezt a lehetőséget.

Jászapáti Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 7. o. tanulói

_______________________________________________________________________________________________________________________________________

HATÁRTALANUL! 2014

A Határtalanul! pályázat keretében iskolánk ismét Erdélybe látogathat 2014. október 20-24. között. A tanulmányi kirándulásra elnyert támogatás összege: 832.000 Ft. Résztvevők 25 fő 7. osztályos tanuló és 3 kísérő nevelő.

A tervezett útvonal: Nagyvárad-Kolozsvár-Tordai-hasadék-Marosvásárhely-Gernyeszeg-Szováta-Korond-Farkaslaka-Fehéregyháza-Segesvár-Gyulafehérvár-Vajdahunyad-Déva-Arad.

  Fényképek itt

és az iskola Facebook oldalán

(a feltöltés folyamatos)

Videó itt

Határtalanul! Erdély tájain

Beszámoló

A Jászapáti Általános és Alapfokú Művészeti iskola hetedikes diákjai a határtalanul! pályázat keretében 2014. október 20-24. között ismét Erdélybe látogathattak. A tanulmányi kirándulásra elnyert támogatás összege: 832.000 Ft. Az utazást előkészítő órák és iskolai vetélkedő előzte meg.

Az ötnapos tanulmányi kirándulás során Nagyvárad-Kolozsvár-Tordai-hasadék-Marosvásárhely-Gernyeszeg-Szováta-Korond-Farkaslaka-Fehéregyháza-Segesvár-Gyulafehérvár-Vajdahunyad-Déva-Arad útvonalat barangoltuk be. A diákok megismerkedhettek Erdély páratlan természeti és kulturális örökségével. A tanulmányi kirándulásunk kiemelt célja volt, hogy az iskolában eddig tanult vagy ezután tanulandó ismereteinket bővítsük. Olyan helyeket látogattunk meg, amelyekkel történelmi, irodalmi, földrajzi, néprajzi tudásunkat gyarapítottuk. Hétfőn a kolozsvári Házsongárdi temetőben, Gergely Istvánné Erzsike néni, nyugalmazott tanár vezetett bennünket körbe, aki a Házsongárd Alapítvány alapító igazgatója is. Erzsike néni jelölte ki feladatunkat is a Mikó-Rhédey kripta környékének rendbetételét.

A kedd reggelt egy sétával kezdtük a kolozsvári Farkas utca és környékén, majd a Tordai Sóbánya és Erdély egyik leglátogatottabb természeti látványosságánál a Tordai-hasadéknál túráztunk. A délután folyamán Marosvásárhely nevezetességeit tekintettük meg egy városnéző séta keretében. Este érkeztünk a szállásunknak otthont adó Gernyeszegre, a Teleki-család ősi fészkébe.

A szerdai délelőtt folyamán Erdőszentgyörgyön jártunk a Rhédey család kastélyánál valamint a református templomban. Utunk következő állomása Segesvár volt, aminek történelmi központja a világörökség része és a legenda szerint itt született Drakula. Fehéregyháza környékén a Petőfi Sándor emlékműnél koszorúztunk, majd Farkaslakán megtekintettük Tamási Áron szülőfaluját. Korondon pedig Józsa Miklós keramikus munkái ejtettek bennünket ámulatba. A nap végén a Medve-tó körül tettünk egy sétát a csodálatos őszi időben.

 Október 23-át Jászapáti testvérvárosában Marossárpatakon az Adorjányi Károly Általános Iskolában ünnepeltük. Az iskolában a polgármester Kozma Barna, valamint az iskola igazgatója Mózes Sándor fogadott bennünk Az ottani hetedik osztályosakkal kölcsönösen megemlékeztünk az 1956. október 23-i forradalom eseményeiről. A gyerekeket a várva várt közös focimeccstől az eső sem tántorította el, így talán a közös ebéd a tornateremben még jobban esett. Az indulás előtt az iskolaudvarán fát ültettünk, majd átadtuk ajándékainkat, többek között könyveket és focilabdát. A gyerekek között ily rövid idő alatt is közvetlen kapcsolat alakult ki és már várják a következő találkozást, addig is az Internet segítségével tartják a kapcsolatot.

Az utolsó nap délelőttjén a gótikus vajdahunyadvári várkastélyban sétáltunk, ahol felelevenítettük a Hunyadiakról tanultakat. Utunk utolsó állomása Arad volt, ahol a vesztőhelyen koszorúzással és versmondással emlékeztünk a kivégzett magyar honvédtisztekre.

A kirándulás megannyi feledhetetlen élményét, helyszínét a gyerekek minden nap útinaplóban rögzítették.

_______________________________________________________________________________________________________________________________________

HATÁRTALANUL! 2012

Fényképek itt

Videó itt

Videóbeszámoló 1. itt

Határtalanul! Tanulmányi kirándulás tervezete

Iskolánk pályázatot nyújtott be a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Határtalanul! pályázatára erdélyi tanulmányi kirándulás szervezésére. A pályázat eredményeként 496.400 Ft támogatást nyertünk 28 fő 7. évfolyamos tanuló háromnapos kirándulásának fedezésére. Ez az összeg tartalmazza az útiköltséget és a szállás díját.

Tanulmányi kirándulásunk célja az iskolában tanultak bővítése: a Rákóczi- és az 1848/49-es szabadságharc, Petőfi mézeshetei, Ady Endre gyermekkora, valamint az  UNESCO védett műemlékek megtekintése.

Az utazás időpontja: 2012. okt. 3-5.

Elhelyezés: félpanziós ellátással családoknál

Részvételi díj: 25 729 Ft

Pályázati támogatás: 17 729 Ft

Egyéni hozzájárulás: 8000 Ft /étkezés, idegenvezetés, biztosítás, belépők/

Tervezett időpontok

2012. szeptember 12. Iskolai vetélkedő

2012. szeptember 17.-18., 21. Előkészítő órák

2012. október 3-5. Tanulmányi kirándulás

2012. október 16. Bemutató óra

2012. október 19. Értékelő óra

Tervezett program

1.NAP

Érsemjén

Kazinczy Ferenc, Fráter Lóránd, Csiha Kálmán Emlékház

Nagykároly

Séta: Ady egykori lakóháza, volt vármegyeháza, piarista gimnázium, Szarvas fogadó,

Károlyi-kastély

Kaplony

Károlyi-mauzóleum

Érmindszent

Ady Endre Emlékmúzeum

Erdőd

Károlyi-kastély, emlékkő

Koltó

Szállás, koltói iskolásokkal találkozó

2. NAP

Nagybánya

Néprajzi Múzeum, séta a főtéren: Ledvay-ház, Erzsébet-ház, öreg fogadó épülete, Szentháromság-templom, Szent István-torony

Bódi-tó, Gutin-hágó, Mara

Desze

A temetőben álló fatemplom megtekintése

Máramarossziget

Református templom mellett: Móricz Samu, Asztalos Sándor, Leövey Klára emlékműve, séta a főtéren, Hollósy Simon szülőháza

Szaplonca

Vidám temető, séta

Huta-hágó

Koltó

Vajda-forrás

3. NAP

Koltó

A Teleki-kastély és kastélykert megtekintése, temető

Misztótfalu

Misztótfalusi Kis Miklós Gyűjtemény megtekintésr

Szatmárnémeti

Vécsey-ház, püspöki székesegyház, volt Pannónia Szálló, Tűzoltótorony, „láncos templom”

Beszámoló

„Miénk a fény, amit lelkünkbe fogadunk.”

  Tamási Áron szavait megszívlelve indultunk 28 hetedik osztályos tanuló 3 nevelő kíséretében 2012. október 3-án Erdélybe, pontosabban Partium és Máramaros területére a Jászapáti Általános és Alapfokú Művészeti Iskolából. A kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. jóvoltából kerülhetett sor, ugyanis tavasszal az iskola pályázatot nyújtott be a „Határtalanul tanulmányi kirándulás hetedikeseknek” című pályázati felhívásra, és nyert. Az kirándulást 496.400 Ft-tal támogatták, amely az autóbusz és szállás költségét fedezte.

A tanulmányi kirándulásunk célja volt, hogy az iskolában eddig tanult vagy ezután tanulandó ismereteinket bővítsük. Olyan helyeket látogattunk meg, amelyekkel történelmi, irodalmi, földrajzi, néprajzi tudásunkat gyarapítottuk.

A kirándulás a Rákóczi- és az 1848/49-es szabadságharc, Petőfi mézeshetei valamint Ady gyermekkora, mint témakör köré csoportosult. A tanulmányi kirándulást megelőzte egy iskolai vetélkedő, és ezen kívül 3 alkalommal felkészítő foglakozáson is részt vettünk. Itt kaptuk meg azokat a feladatokat is, amelyekre az utazás során szükségünk volt. Az órákat tartotta: Bodnárné Juhász Ágnes, Borbásné Budai Valéria, Nagy Emese, Pádár Lászlóné, Urbán Béláné, Vincze László.A kirándulásra egy fehér vászonra elkészítettük a„ Határtalanul!” logót, amivel az út folyamán fényképezkedtünk.

Mindezek után izgalommal vártáuk október 3-án a reggeli 5 órát, amikor útnak indultunk. A nyírábrányi határátkelőn túljutva az első megálló Érsemjénben, a Kazinczy Ferenc, Fráter Lóránd, Csiha Kálmán Emlékmúzeum volt, ahol tárlatvezetéssel egybekötött ismertetőt hallgathattunk meg. Ezt követte egy rövid megemlékezés és koszorúzás Kazinczy Lajos, a 15. aradi vértanú emlékművénél.

Kaplonyban a Szent Antal Templomban János atya „történelemóráján” vettünk részt, aki mesélt a Rákóczi-szabadságharcról, a Károlyi családról, kiemelve Károlyi Sándor szerepét, aki a kuruc seregekkel letette a fegyvert a császári csapatok előtt. Ezután a templomból nyíló Károlyi-sírboltot látogattuk meg János testvér vezetésével. Sok érdekességet tudtunk meg a kripta létrehozásától napjainkig. A legdíszesebb szarkofág Károlyi Sándoré. Az utolsó két temetés egyike Károlyi Mária Consuelo grófnőé, aki ifj. Horthy Miklós felesége volt, de a kormányzó lánya Paulette is egy Károlyihoz ment feleségül, gr. Károlyi Gyulához.

A következő megálló már Ady Endre szülőfaluja, Érmindszent, románul Ady Endre. Erre a falura a Ceauşescu-érában a teljes megsemmisítés várt, hiszen áldozatául esett volna a falurombolásnak. Ennek hatása még mai is érezhető, mert sokan elköltöztek, sok az elhagyott lakóház. A szülőház és az Ady-kúria között található emlékmű előtt műsort adtunk , megkoszorúztuk az Ady-szobrot, majd megnéztuk a kiállításokat. Láthattuk a család eredeti bútorait, többek között azt az ágyat is, amelyikben a költő született.

Erdődön a Károlyi-kastély megmaradt és felújított részeit látogattuk meg. Ebben a kastélyban volt jószágigazgató Szendrey Ignác, Szendrey Júlia édesapja. Itt tartották Petőfi Sándor és Júlia esküvőjét. Az út túloldalán, a folyóparton áll a Petőfi-emlékkő. Azt a helyet jelzi ahol a költő és Júlia sétálgatott.  Egy előadásból megtudhattuk, hogy Erdődön született Bakócz Tamás, akiből esztergomi érsek lett.

Szatmárnémetiben rövid sétát tettünk a főtéren. Megnéztük a Vécsey-házat. Itt tárgyalták és fogadták el 1711-ben a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke pontjait. A belső udvaron, a falon emléktábla található az eseményre utalva. A főtér egyik impozáns épülete a Püspöki székesegyház. Ebben található Scheffler János püspök emlékszobája. A főtér talán legszebb épülete a volt városháza, a Dacia Szálló, mely jelenleg felújítás alatt áll. Ez az épület díszítésével a kecskeméti Cifrapalotára emlékeztetett. A Tűzoltó tornyot nemrég újítatta fel a református egyház, 175 csigalépcsőn jutottunk fel a tetejére, ahonnan szép kilátás nyílt a városra és környékére.

 Későn érkeztünk Koltóra, ezért közös megegyezéssel az iskolásokkal való találkozást péntek délelőttre halasztottuk. A falusi turizmus keretében családoknál laktunk, ahol 3 fogásos vacsorával vártak bennünket. Ezen a magyar településen 2 éjszakát töltöttünk.

A második napon idegenvezető kíséretében indult a program. Reggel meglátogattuk az egyik óvodát. Még itthon két zsák játékot gyűjtöttünk, ezzel ajándékozva meg a kicsiket, akik nagyon örültek, azonnal a kupac tetejébe másztak. Az óvó néni - Erika néni - később elmesélte, hogy ebédig csak ezekkel a játékokkal játszottak az ovisok. Meghatódtunk az apróságok örömén, hiszen itt szembesültünk a kinti szegényes körülményekkel.

Ezután Nagybányával ismerkedtünk meg. Megnéztük a régi főteret és környékét: az István Szállót, az „Ásító tornyot”, Lendvay Márton szülőházát, az Erzsébet-ház ma még romos épületét (Hunyadi János építette), az Arany Sas fogadón elhelyezett Petőfi emléktáblát. Az erdődi esküvő után Koltóra tartott a házaspár, de Misztótfaluban eltört a kocsi kereke, ezért csak Nagybányáig jutottak el, s ebben a fogadóban töltötték a nászéjszakát. A Szentháromság-templom és a Szent István-torony előtt ásatás folyik, egy régi templom alapjait keresik, ezért a toronyban szünetel a látogatás. A középkori városfalból egy torony, a Mészáros torony maradt meg. A torony mellett lőtték le a híres tolvaj-fejedelmet, Pintye vitézt, aki Rákóczi hadnagya volt. Nagybánya nevével összeforrt a művésztelep. Természetesen erről sem feledkeztünk meg, sőt a ciánkatasztrófáról is szót váltottunk. Nagy élményt jelentett az Ásványmúzeum. A környékbeli bányákból összegyűjtött kőzetek, a „bányavirágok” lenyűgöző látványt nyújtottak mind méreteikkel, mind színeikkel, formáikkal.

A Bódi-tó kedvelt kirándulóhely és síközpont. A liftek karbantartásával már készültek a téli idényre, így nem lehetett libegőzni.

Az alföldi gyerekek számára szokatlan a szerpentin, főleg tűkanyarokkal tarkítva. Ilyen kanyargós út vezet Máramarosszigetre a Gutin-hágón át. A hágóról látható a csipkézett gerincű Kakastaréj.

Marán rövid megálló a vízesésnél és a pisztrángosnál, majd az UNESCO által védett deszei fatemplom következett. A máramarosi falvak jellegzetességei a csúcsos tornyú görög katolikus vagy ortodox fatemplomok, amelyeket belülről freskók díszítenek. A templomban  előadásokat tartottunk, de az idegenvezető is mesélt az ortodox vallásról és szokásról. Meglepő, de ebben a templomban nincsenek ülőhelyek. A falfestményeket gyönyörűen restaurálták, így teljes pompájában megcsodálható a templom.

Máramarosziget határátkelő Ukrajnába, a Tisza az Iza folyók és a Róna patak által határolt területen fekszik. A Tiszán még látható a felrobbantott híd .A főtéren két templom hívja fel magára a figyelmet. Ebben a városban található Hollósy Simonnak a nagybányai festőiskola alapítójának szülőháza. A református templom egyik sarkán áll Asztalos Sándor és Móricz Samu 1848-as honvédtisztek emlékműve, a másik sarkán pedig Leövey Klára emlékoszlopa. Leövey Klára Teleki Blankával együtt a magyar nőnevelés híve volt, mindketten részt vettek a szabadságharcban, ezért börtönbüntetésre ítélték őket. Itt működött Románia leghírhedtebb kommunista börtöne, ahova a politikai, gazdasági, egyházi, tudományos élet színe-javát zárták. A „miniszterek börtönének” is nevezték. Scheffler János és Márton Áron katolikus püspököket is ide börtönözték be.

Szaplonca neve a színes fejfákból álló Vidám temetőjéről híres. A közel 800 kereszt szinte szabadtéri múzeumot alkot. Egy helyi népművész kezdte festeni, majd napjainkban tanítványai folytatják ezt a munkát. A fejfákon olyan domborműves jelenetek láthatók, amelyek utalnak az elhunyt foglakozására vagy halálának körülményeire, alatta pedig rövid versbe szedett írás életéről, munkásságáról, hibáiról stb, mindez fekete humorral átszőve. A vidám jelzőt a kék színű fejfákról, rajzokról valamint a tréfás módon megfogalmazott rigmusokról kapta. Ma már a világörökség része, UNESCO védelem alatt áll. A faluban sétálgatva népviseletet, építészeti megoldásokat figyeltünk meg, de egy-egy ház előtt lehetett látni, hogy idős nénik gyapjúból szálat sodortak guzsalyra a cserge szövéséhez. Elfáradva érkeztünk meg a szállásra, ahol vacsora következett, majd éjszakai séta a Vajda-forráshoz. A nászúton lévő Petőfi házaspár is gyakran kisétált ide.

A harmadik napot a koltói Petőfi Sándor Általános Iskolában kezdtük. Mindenki korán kelt, hiszen reggeli után a csomagokat már bepakoltuk a buszba, és ¾ 8-ra megérkeztünk az iskolába, ahol a 7. osztályos tanulók vártak minket. Készült a focipálya, két fa közé egy lécet szögeltek, ez volt a kapu. Becsöngetés után az informatika-terembe ment a két csoport, ahol kölcsönösen bemutatkoztak. Mindkét iskola PowerPointos ismertetőkkel készült, mi még népdalcsokorral valamint egy angol és egy iskoláról szóló dallal is kedveskedtünk. Ezen kívül prospektusokat, tollakat ajándékoztunk koltói társainknak. A koltóiak osztályfőnökétől pedig egy könyvet kapott az apáti iskola, melyet ő írt Koltóról és környékéről. Ezután a fiúk focimeccset játszottak, a lányoknak fonálból, gyöngyből karkötő készítését tanítottuk meg, közben beszélgettünk, ismerkedtünk egymással. A focimeccset egyébként 5:2-re mi nyertük, igaz minket két lány is erősített. A tanár úr megemlítette a testvériskolai kapcsolat létesítésének lehetőségét is. Közös fényképezkedés után következett a búcsúzkodás, majd a Teleki-kastély megtekintése. A földszinten óvoda működik (ez egy másik óvoda) az emeleten pedig kiállítások vannak Teleki Sándorról, Petőfiről, Teleki Blankáról. A folyosón a kastély felújítására vonatkozó tervek láthatók. A tárlatvezető segítségével  ismeretet szerezhettünk „a vad grófról”, annak szerepéről a szabadságharcban, Petőfivel való megismerkedéséről, barátságukról, a mézeshetekről. Néhány Petőfi-vers után koszorúzás következett, majd a kastélykert megtekintése. A bal sarokban növekszik annak a somfának az új hajtása, amelyik alatt az a kőasztal áll, ahol Petőfi a verseit írta. A kastélytól balra található Petőfi és Júlia páros szobra. Ez az egyetlen szobor, ahol együtt láthatók, és egy szolnoki művész készítette. Ettől a szobortól balra helyezkedik el Teleki Sándor mellszobra (sírja a temetőben), az előtérben pedig a tavaly szeptemberben felavatott Liszt-mellszobor. A kastély jobb oldalán a volt cselédház, ez ma az iskola épülete.

Hazafelé haladva Misztótfaluban álltunk meg. Itt Misztótfalusi Kis Miklós Gyűjteményét néztük meg, a szakácskönyvét, az „Aranyos Bibliáját”, betűit, különféle nyomtatásait, valamint a könyvnyomtatásról is beszéltek, tanulói előadások is elhangoztak.

A kirándulás utolsó állomása Nagykároly volt. Sétával egybekötött ismerkedés következett: Ady Endre egykori lakóházától indulva a volt vármegye háza, ahol Kölcsey Ferenc is dolgozott (jelenleg iskola), majd a piarista gimnázium.(Itt járta a gimnázium első négy évét Ady.) A jelenleg felújítás alatt álló Szarvas fogadó ablakából látta meg Petőfi először Júliát, majd 1846. szeptember 8-án itt ismerkedtek meg a megyebálon, de a költő gróf Teleki Sándorral is itt találkozott először. A szépen felújított Károlyi kastély impozáns épülete zárta a sétát. A kastély kívül is és belül is csodálatos. Már az előtér is lenyűgöző, a látogatható termek csak fokozzák a szemet gyönyörködtető látványt a pompás berendezésekkel. A kastélyt körülvevő angolkert még most is szép, ide állították fel Károlyi Sándor szobrát.

A nyírábrányi határátkelő után már Jászapátira igyekeztünk, ahová 19 órára érkeztünk.

Kicsit fárasztó, sok látnivalóval, érdekességgel tűzdelt tartalmas, élménydús, ismereteket nyújtó tanulmányi kirándulás volt.

A kirándulás utána beszámoltunk itthon maradt iskolatársainknak, bemutatót készítettünk, jelenetet adtunk elő. A 7. c osztálytermében útinaplókból való részletek olvashatók, az első emeleti folyosón pedig a „Határtalanul!” falon a tanulmányi kirándulással, az előkészületekkel kapcsolatos dokumentumok, képek találhatók. A program zárásaként a kiránduláson részt vevő tanulók részére értékelő órát tartottak a nevelők, különféle feladatokkal rendszerezték az ismereteket, megfogalmazták az eredményeket, levonták a tanulságot. Az órát tartotta: Bodnárné Juhász Ágnes, Nagy Emese,Urbán Béláné.

A Székely himnusz eléneklésével zárult ez a nagyszerű programsorozat. Az iskolában énekórákon miden felső tagozatos tanuló megtanulta.

A résztvevő gyerekek cikke a helyi újságba

Határtalanul Erdélyben

 A nyári szünetben boldogan értesültünk arról, hogy a  „Határtalanul” című pályázatot, melyet még tavaly készítettek tanáraink, sikeresen megnyertük. A Partium és Máramaros területére mentünk kirándulni Erdélybe. A pályázatot a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 496400 Ft-tal támogatta.

 A tanulmányi kirándulást több felkészítő óra előzte meg, történelemből, irodalomból, földrajzból, néprajzból és képzőművészetből. Ezután iskolai versenyen adtunk számot tudásunkból. Elérkezett a várva-várt nap, 2012. október 3-án útra keltünk Berci bácsival és buszával. A határt Nyírábránynál léptük át és örömmel tapasztaltuk, hogy ezen a területen is még mindenki magyarul beszél. Az első állomás Érsemjénben volt, itt Kazinczy Ferenc, Csiha Kálmán és Fráter Lóránd múzeumát látogattuk meg. Idegenvezető néni kalauzolt bennünket. Kaplonyba mentünk a Szent Antal templomba, ahol a Rákóczi szabadságharcról és Károlyi Sándorról hallgattunk előadást. Megtekintettük a templomban lévő Károlyi mauzóleumot. Érmindszenten folytattuk utunkat, Ady Endre szülőfalujában, ahol műsort adtunk és koszorúztunk a költő óriás szobránál. Erdőd következett a Károlyi-kastély szépen felújított részében sétálgattunk, ahogyan egykor Petőfi és Júlia tette. Szatmárnémetiben megnéztük a Vécsey házat, ahol a szatmári-béke pontjait fogatták el. A tűzoltótoronyba 175 lépcsőn küzdöttük fel magunkat, ahol festői panoráma tárult elénk. Késő este érkeztünk Koltóra, ahol családoknál voltunk elszállásolva, finom vacsorával és meleg szeretettel fogadtak. Másnap látogatást tettünk a magyar óvodában. Játékokat vittünk a kicsiknek, akik boldogan játszottak ezekkel. Innen az Ásványtani Múzeumba mentünk Nagybányára, ahol csodás bányavirágokban gyönyörködhettünk. A főtéren a református templomot és a Hunyadi János által épített Erzsébet-házat tekintettük meg. A Bódi tó következett, amely népszerű kirándulóhely és sícentrum. Ezután Marán a vízesésnél és a pisztrángosnál álltunk meg. A Gutin-hágón keresztül egy vulkánikus hegy kráter maradványait csodáltuk meg, melyet formája miatt Kakastaréjnak neveztek el. Az UNESCO védett deszei fatemplomban folytattuk utunkat. Máramarosszigeten a templomokat és Hollósy Simon szülőházát látogattuk meg. Szaploncán a színes fejfáiról híres vidám temetőben sétáltunk végig. A fejfákon az elhunyt életéről szóló versikéket és faragásokat nagyon különlegesnek találtuk. A harmadik napon a koltói Petőfi Általános Iskolában tettünk látogatást, ahol a hetedik évfolyamosakkal közös programot szerveztünk. A bemutatkozó műsoraink után kézműves foglalkozáson és barátságos focimérkőzésen ismerkedtünk tovább, ami olyan jóra sikerült, hogy testvériskolai kapcsolatot szeretnénk majd egymással kialakítani. A Teleki-kastélyba mentünk, ahol Petőfi és Júlia mézesheteit töltötte, majd megkoszorúztuk a szolnoki származású szobrász Petőfi és Júlia páros szobrát. Buszra szálltunk és Misztótfaluig meg sem álltunk, itt a könyvnyomtatásról hallhattunk előadást, majd Misztótfalusi Kis Miklós munkáit néztük meg, köztük az „Aranyveretes bibliát”. Délután már igen fáradtan sétáltunk Nagykárolyban a Károlyi-kastély kertjében és termeiben. 

  Este 7 órára értünk haza sajgó lábakkal, de felejthetetlen, gazdag élményekkel. Köszönjük a pályázatban résztvevő, felkészítő pedagógusok munkáját.

 A Jászapáti Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 7.c osztályos tanulói